Kronológia

Kronológia

2007. szeptember: Veres János pénzügyminiszter előkészíti és az országgyűlés elfogadja a vagyontörvényt, amely fő szabályként rögzíti: az állami ingatlanok elidegenítése versenyeztetéssel történjen. Ugyanakkor lehetőséget biztosít a verseny nélküli földcserére.

2008. május: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bajnai Gordon akkori fejlesztési és gazdasági miniszter a Parlament Nándorfehérvári Termében egyeztetett a befektetőkkel.

2008. június: a parlament kiterjeszti a kiemelt nemzetgazdasági beruházásokról szóló törvény hatályát a koncessziós szerződések alapján megvalósuló beruházásokra (például a kaszinóüzemeltetésre).

2008. július: a magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Tátrai Miklós aláírja a földcsere szerződést Joav Blummal.

2008. december: Bajnai Gordon fejlesztési miniszter a Blum által megszerzett sukorói ingatlan besorolásának korrekcióját – a terület beépíthetővé tételét – javasolja a Fejér Megyei Közgyűlésnek.

2009. január 26-án a megyei rendezési tervről szóló vitán derül ki, hogy mi készül(het) Sukorón, már akkor fenntartásait hangoztatta a közgyűlési alelnök a tervek kapcsán.

2009. február: Veres János pénzügyminiszter nyilvános pályázatot hirdet kaszinóalapítására a közép-dunántúli régióban. Február közepén a Népszabadság írta meg, hogy Joav Blum a beruházó, aki telekcserével jutott ingatlanhoz.

Március közepén az Élőlánc – Fa Nándorral, aki szerint merő ingatlanspekuláció a King’s City – tiltakozott a tervezett beruházás ellen. Április elején Balsai is telekspekulációt említett és a Velencei-tóért aggódott.

2009. április: Gyurcsány Ferenc aláírásával kormányrendelet születik a King’s City kiemelt üggyé nyilvánításáról.

Május közepén Cser-Palkovics András az Országgyűlésben ismételte meg Balsai vádjait. Bajnai Gordon megvédte a szerinte 2000 új munkahelyet teremtő beruházást. A hónap végétől kezdve az LMP is bekapcsolódott a botrányba, a nyilvános döntéshozatal elmaradását, majd környezetvédelmi szempontokat, végül a jogsértő ingatlancserét kárhoztatva.

Június 5-én a kormányfő levélben kérte Oszkót, hogy indítson vizsgálatot a PM. Július 22-én a Magyar Hírlap arról írt, hogy elutasította a Földhivatal Blumm tulajdonjogának bejegyzését a csereingatlanokra. A Fidesz vizsgálóbizottság felállítását javasolta.

Július 15-én a Magyar Nemzet közli a 2008. májusi egyeztetés emlékeztetőjét.

Július 24-én Budai gyula – Magosz szövetségi igazgatója, a Fidesz Fejér 4-es választókerületi elnöke – szerint „szocialista föld panama” a sukorói beruházás.  Július 30-án a Magyar Hírlap ismertette az ÁSZ jelentését, miszerint a csereingatlanok kis hányadát fogadhatta volna el a magyar állam; az ügyben a hűtlen kezelésgyanúja is felmerülhet.

Augusztus 13-án közokirat-hamisítás bűntette miatt vádiratot nyújtott be a sukorói ingatlancsere ügyében a székesfehérvári ügyészség. Másnap Oszkó Péter arról számolt be, hogy eredményes volt a sukorói beruházáshoz kapcsolódó koncessziós pályázat, annak nyertese az egyedüliként pályázatot beadó KC Bidding Kft. lett.

Augusztus 15-én Budai Gyula követelte, hogy a vizsgálati anyagot hozzák nyilvánosságra, szerinte csalássorozat az egész ügy.

Augusztus 26-án a Népszabadság is írt az ÁSZ- jelentésről, megerősítve a Magyar Hírlap korábbi értesüléseit; az Ász szerint a telekcsere ügylet semmis. Másnap Budai „nagy lopásnak” minősítette az egész botrányos ügyet.

Augusztus 28-án Balsai István Sukorón mutatta be a telket, ahol szerinte nem majd kaszinó. Cser-Palkovics az országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását sürgette.

Szeptember 2-án nyilvánosságra hozta az ÁSZ a jelentését, mely megegyezett a korábban kiszivárgottakkal. Balsai felelősségre vonást ígért, ha kormányra kerülnek.

Szeptember 7-én a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke kijelentette: a King’s City beruházás megvalósítását szakmai szempontok alapján nem tartották támogathatónak.

Szeptember 15-én Balsai István azt mondta: „Továbbra is titkolja a kormány az előkészületeket, továbbra sem osztja meg a parlamenti képviselőkkel (…), hogy tulajdonképpen kik és hogyan és miért mozgatják a szálakat”.

Szeptember 21-én az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága támogatta a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.

Október 1-jén a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Keresztes Imre közölte: a valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai földterületek. A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa (!) óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen.

Október 5-én, az Országházban, támogatásáról biztosította Bajnai Gordon a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.

Október 6-án az LMP, hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt, feljelentette Gyurcsányt.

Október 8-án a PM épületében egyeztetett Oszkó Péter Budai Gyulával.

Október 9-én a Népszabadság arról írt, hogy lezárult a PM-es vizsgálat, mely nem állapított meg szabálytalanságot. A pénzügyminiszter a sukorói telekcsere ügyében eredeti állapot helyreállítását kezdeményezte (határidő november 9.), továbbá létrejött a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós szerződés.

Október 20-án Budai Gyula kijelentette: azok az iratok, amelyeket átadott a Központi Nyomozó Főügyészségnek, két ember felelősségét alapozzák meg a sukorói kaszinó beruházás telekcsere-szerződésével kapcsolatban: a szerződést aláíró Tátrai Miklósét, és az előterjesztő Benedek Fülöpét.

Október 26-án az Országgyűlés egyhangú szavazattal létrehozta a sukorói kaszinó beruházással kapcsolatos kormányzati tevékenységet vizsgáló bizottságát.

Október 27-én közzétette az MNV a Sukoró és az Albertirsa-Pilis területeken lévő ingatlanok cseréjéről szóló, 2008. július 30-án aláírt csereszerződést.

Novemberben az MNV zrt. beadta a bírósági keresetet, hogy állapítsa meg a sukorói szerződés érvénytelenségét, és ezzel összefüggésben állítsa vissza a szerződés megkötése előtti eredeti állapotot.

Decemberben a Pénzügyminisztérium lezárta a vizsgálatot a sukorói telekcsere ügyében.

Decemberben megkezdődik Joav Blum büntetőpere közokirat-hamisítás vádjával a Székesfehérvári Városi Bíróságon, mert bejelentkezéskor nem lakott életvitelszerűen az általa bejelentett sukorói lakcímen.

2010. február 25-én kihallgatták Ficsor Ádámot.

Március 10-én kihallgatták Bajnai Gordont.

Áprilisb 20-án kihallgatták Gyurcsány Ferencet.

Augusztus 31-én őrizetbe vették Tátrai Miklóst, az MNV zrt. volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, az MNV zrt. volt értékesítési igazgatóját.

Szeptemberben a gazdasági miniszter megszüntette a kaszinóberuházás kiemelt státuszát.

November 26-án kihallgatták Radnai Györgyöt.

Decemberben tanúvallomást tett Tátrai Miklós. A tanú állítása szerint a miniszterelnök a megbeszélésen megkérdezte, van-e jogi lehetőség az ingatlancserére, de utasítást nem adott rá.

Még ebben a hónapban interjút adott a Népszabadságban, melyben azt állítja, hogy  a sukorói ügy valójában nem szól másról, mint Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök levadászásáról. Szerinte a kaszinóprojekt ügyében félrevezették a politikusokat, és nem történt bűncselekmény.

2011. februárjában Joav Blum elveszti az ellene folyó közigazgatási pert, elutasították a sukorói ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog-bejegyzési kérelmét.

Februárban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett az ügyészségen a sukorói kaszinóberuházáshoz kapcsolódó koncessziós pályázat miatt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A Központi Nyomozó Főügyészség elrendelte a nyomozást.

Április 11-én ismét kihallgatták Radnai Györgyöt.

Áprilisban az ATV Egyenes Beszéd műsorában nyilatkozott Császy Zsoltban, melyben azt mondta, politikai per folyik ellene.

Április 28-án a főügyészség értesítette Gyurcsány Ferencet, hogy kezdeményezi mentelmi jogának felfüggesztését hivatali visszaélés gyanújával.

Szeptember 12-én az Országgyűlés megszavazta Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését.

Október 3-án kihallgatják Gyurcsány Ferencet.

Reklámok