Jogi háttér

Hivatali visszaélés

A BTK 225. §-a szerint “Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Egy kapcsolódó bírósági határozat a következőképpen egészíti ki a hivatali visszaélés definícióját:

BH 2001.392: “Célzatos cselekmény, amely akkor valósul meg, ha a hivatalos személy elkövető, jogellenes cél elérése érdekében a hivatali kötelességét egyenes szándékkal szegi meg, illetve a hivatali helyzetét a beosztásából eredő lehetőségeit visszaélő módon kihasználva kíván jogtalan előnyhöz jutni… hatósági jogsértő döntés – a terheltek magatartása jogellenes célzatának hiányában – nem vonható a hivatali visszaélés fogalomkörébe, s e bűncselekményt nem valósítja meg.”

A BH 2004.493. értelmezi a bűncselekmény kapcsán a törvényességbe vetett közbizalmat, a jogok rendeltetésszerű gyakorlását.

A BH 2002.472. pedig az “egyéb módon visszaélve” jogi fogalmát és kategóriáját értelmezi, magyarázza.

Összességében a bűncselekmény megvalósulásához elengedhetetlen a jogsértő célzat, és az, hogy előre tudottan jogtalannak kell lennie az előny megszerzésére szóló próbálkozásnak. Akár a jogsértő célzat, akár a jogsértő előny hiánya lehetetlenné teszi a bűncselekmény megvalósulását.  Tehát az elkövetőnek úgy kell cselekednie, hogy kifejezetten jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása legyen a célja.

Reklámok